Dilemma avagy dűlőre jutás - térkő

Végre-végre megszületett a döntés, hogy idén felújítjuk a járdát, kocsibeállót, és szigetelünk. Mivel eddig semmit nem intéztünk ez ügyben, eléggé hektikus állapotok uralkodnak, hogy ennyi fázist végiggondoljunk, alapanyagokat keressünk stb, merthogy árajánlatot kérni kell, anyagokat meg kell rendelni stb.

Ilyen most a kocsibeálló, járda: felfagyott, morzsalékos, és übernagyfelületű beton-borzadály + mosott kavics.

Annyit már haladtunk, hogy a térkő ügyben dűlőre jutottunk. Igaz keserű a szájízem, de legalább már békesség van:) Merthogy világ életemben azt terveztem, hogy nekem macskakövem lesz, punktum.

(I\\/I4R[ł és EvA35 képei az indavideo-ról)

Van is, egy időben gyűjtöttem, amelyik városban jártam, hoztam egyet-egyet.
De ez ugye édeskevés, meg a lóvé is. Kb. 5-7000 Ft/m2 (Lásd Dami Bt) és mivel 100 m2-ről beszélünk (hiába is keskenyítek mindenhol ahol lehet, hogy zöld több zöldfelület legyen, ennyi, slussz -passz), érthető, miért nem akarok ennyi pénz beleölni a házba.:( Inkább jusson mignonra:)

Szóval térkő off, juhéjj van mááásik! Klinkertégla. Imádom a németalföldi utcákat, járdákat. Ez is sanyi, mert ára ugyanannyi. (Lásd Póth Klinker)

(kép Kődesign)

Mi maradt? A drága férj vesszőparipája, a Barabás térkő.
Nagyon-nagyon nem akartam, merthogy tégla feelinggel hirdeti magát. És azt nem és nem. Tetszik OK a bontott tégla, máshol, nagyon is, de megőrülnék tőle itthon. A tetőnk szürke Bramac, a tetőtéri ablak faborítása fehér. Mikor megvettük a házat, abszolút fehér-szürkében gondolkodtam a kültéren, tehát macskakő, vagy mészkő. Hogy jönne már bele a képbe a tégla?!:))
Hál'istennek köze nincs a térkőnek az életben a téglához, az ára pedig 3000/m2, úgy-hogy ez lesz a befutó.

Már ha megnézem Vp-ben a mintakertet, és nem hányok tőle.

És beigazolódni látszik, hogy jól sejtettem ősszel, hogy szürkés-zöld lesz a legjobb a padnak és a további kültéri faanyagok színeinek, hátha nem én győzök a bazaltommal, hanem a férj a téglautánzatával. Tessék, most szívnék a szürke padommal, így meg a zöld stimmel majd a térkőhöz.

Egyik gusztustalan tetőtéri ablakunk

Tetőterünkről egyelőre az derült ki, hogy van, és még sincs. Merthogy dobozok, és kupi van ott egyelőre, semmiféle gyerekszakasz.
Ha a bolygók rendben együttállnak, talán nyáron kicseréljük az egyik ablakot, azt ami a szigetelés miatt érintett, az oromfalon lévőt.

Nem is nagyon foglalkoztunk azzal, hogy a tetőtér hogy is néz ki lentről, az utcáról. Hááát, kellett volna. Lehangoló. De megnyugtattam magam, hogy a legalább a szóban forgó ablak nem látszik, az a kocsibeállóra néz. khm...Meg a szomszédos utcára, mint egy séta közben felfedeztem.

Valami gyorssegély kellett, kapóra jött a zsibvásár, ahol szumma. 100 Ft-ért szereztem régi, hímzett vitrázsfüggönyt, valamint egy gagyibolt, ahol egy ráakadtam egy kis tüncibünci szívgirlandra 300-ért. Persze nem ettem meszet, hogy a'la natúr felhasználjam, de elemeiben jó lesz.

Na itt tartunk most, ami bentről még mindig gáz - igen, többszínű, lóg rajta egy korábbi reluxa tartója, retkes a kerete, csak bukó tehát moshatatlan az üvege. De ne legyünk telhetetlenek, legalább kintről elfogadhatóbb:) És legalább lesz honnan felfejlődni. Bár egyelőre nem tudom még milyen ablak is lesz helyette...

Madárles - rigókergetés

Hmmm... na az én blogomnál nem kell sápadtra irigykednie magát egyetlen kismamának sem, nem, nem itt nem talál minden nap új kreatív ötletet, omladozó sütiket, és egyéb huncutságokat, tehát fellélegezhet, ő sem rosszabb a deákné vásznánál:).

Most is némi:) kihagyás után, jöjjön egy kis tapasztalat a rigók terén.

Télen ugyebár, mint írtam volt, nagy elánnal ideszoktattam a fekete rigókat. Merthogy azt írta az MME honlapja, és a biokönyvem is, hogy ha most ideédesgetem őket, majd tavasszal, nyáron meghálálják, minthogy felzabálják a kártevő rovarokat.

Nohát, úgy látom, hálátlan dögök mégiscsak, mert
- én inkább a gilisztákat látom, hogy eszik
- degeszre tömik magukat az epremmel, meggyemmel, cseresznyémmel.
OK-OK, imádják a bio-t, rendben. Én is.

Mi a teendő? Hallgatni a férj kárörvendését, rávenni a kölyköket a huss-ozásra, az epret krumplizsákból készült hálóval védeni (mely utóbbi bűnronda, és keresztülhúzza mindennemű vidéki kert interpretációmat).

Egyéb nem jut az eszembe, lévén természetbarát idióta.