A felújításból maradt rengeteg faanyag, például a leszedett lambéria párnafája. Jött az első melengető napsugár, és éreztem a sürgető késztetést a rendrakáshoz:) Csináljunk kalodát, hajrá. Mértem, fűrészeltem (próbálta már valaki régi, bazinagy bányászfűrésszel a vékony léceket nyiszálni? tricepsz, bicepsz, csuklyásizom...), kalapáltam, és kész.
Gyerekbaráttá is tettem, gumipókkal rögzítettem a kaloda tetejét a tároló fémszerkezetéhez (nehogy gyerekekre dőljön), illetve vettem tyúkhálót, és körbeburkoltam (hogy a fadarabok ne eshessenek a kicsikre). Tudom, még a falhoz is kellene rögzíteni, de ez apukára vár, legyen neki is sikerélménye, meg témája majd a visszaemlékezéseihez.
Ez a tyúkháló bejött nekem, olcsó, meg tényleg jól néz ki, úgy-hogy lehet, újra körülnézek a neten, és csinálok belőle én is mindenféle kis dekorációt.
1 megjegyzés:
Ó ez nagy ötlet, ezt kipróbáljuk! Hogy a legegyszerűbb nem jut az ember eszébe.
Megjegyzés küldése