Dög vagyok már napok óta fotózni, úgy-hogy most egy kis link bejegyzés lesz:)
Régóta szemezek ezzel a kisasztallal, főleg, hogy az aktuális prospektusban már ezrekkel olcsóbb, mint az előzőben.
Viszont teljes megvonásban élek, minden fillért félre kell tenni, ha a külső felújításban egyáltalán gondolkozni merjünk.
Tehát marad a hozott anyag.
Pl. ez, amit nagy elánnal beszereztem anno, de igazán nem használtuk, ki, ráadásul ebben az új házban a helyét sem találtam.
Némi kutatómunkával megtaláltam a dédi egyik kézimunkáját, amivel eddig szintén nem sokat tudtam kezdeni.
És hüpp-hüpp barba-trükk, kész a kisasztal-éjjeliszekrény. Igaz a lámpa még a minimált követi, de majd egyszer ez is megoldódik. (Ezt a képet egy korábbi bejegyzésben már megmutattam).
A rózsás kis fémdoboz az első romantikus kellékem, ami azóta is szívemcsücske, és elindította az a megfékezhetetlen folyamatot, hogy a férfiuralom ellenére menthetetlenül nőiesedjenek a dekorációk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése