Befőzés - Bodzaszörp

Szerintem a vidéki hangulat része a befőzés. Úgy-hogy a blogban ezzel is foglalkozom. (Igaz én a kamranélküli -tizenegyediken, és a rosszulszellőzőkamrás-másodikon is befőztem, de azért az mégsem az igazi. Hiszen itt egy jó nagy kamrám van, igaz polc még mindig nincs.)

Bodza. Állati. És bár a kertünkben nincs, és a régi bevált bodza lelőhelyünktől távolabb kerültünk, újra elindult a kis csapat, bodzát becserkészni. Éééés állati közel találtunk is, ami a forgalomtól viszont távol van (közel ugyan újgazdagékhoz, de ők meg úgy tűnik, azt sem tudják eszik-e vagy isszák:) ). Juhéjj. A szép, fekete tetűs mentes virágokat begyűjtöttük, majd az összes létező nagy fazékba vizet tettünk és beáztattuk. Plusz bele citromlé, és citrom karika.

Az ivólének valót 1,5 napig, a szörpnek valót majdnem 2 napig áztattuk. Leszűrtük (levesszűrő és rá egy géz vagy textilpelus), majd cukroztuk. Úgy érzésre. Aztán szörpöt bele a kimosott üvegekbe (mosogatógépesek előnyben, spórolnak pár röpke percet, időt, és kiázott ujjakat), rá a celofán, arra kis tartosítószer, majd rá a kupak. Üvegeket beleraktam egy nagy fazékba, aminek az aljára előzőleg textilpelust (vagy konyharuha) tettem és öntöttem bele némi vizet. Tüzet alája, és föléje pedig alufóliát tettem, majd indult a nedves gőzölés. X perc után irány a dunszt, jó adag párnával, takaróval. Itt 2 nap alatt hűlt ki.

Kb. 10 liter szörpünk lett, és ez még csak az első adag, nemsokára indulunk megint bodzázni.