Á-ááááá, nem termesztek sem cannabist, sem csattanómaszlagot, nem-nem nem is szintetizálok itthon semmit a sufniban.
Viszont van amitól bódulok. Színük, illatuk abszolút kedélyjavító.
És akkor a szokásos info.
- Az íriszt az előző tulaj ültette a sufni elé, sajnos mennie kell, mert útban van a ribizlinek. Persze megvan már a helye a terasznál, dehogy dobom ki. Sajnos azonban bár úgy látszik, mintha az írisz a jég hátán is megélne, a rizómái kiállnak a földből, amikor átültetem eléggé megsínyli, kérdés megmarad-e. Én nem vágtam vissza a levelét virágzás után, hagytam úgy ahogy van. OK, kissé megsatnyultak a levelek, de azért egész télen volt egy kis zöld színfolt. Úgy-hogy ezután sem fogom visszavágni. Ilyen kék írisz vázába tétele erősen meggondolandó, ugyanis amikor elkezd fonnyadni kék lötyit ereszt. Asztalról letörölhető, kérdés kijön-e az abroszból. Inkább nem próbálom meg.:)
- Azt írtam anno, hogy csodálatos az orgona illata (ahogy nagyanyám mondaná "illattya")? Piha. Mit mondjak akkor a fehér bazsarózsámról? Isteni. Legszívesebben ilyen parfümöt szórnék magamra napestig. És a növényről: semmiféle betegség nem támadta még meg, telis-tele van virággal, és sajnos össze kell kötni, mert a szél, eső szétdönti. Én egész télen fenthagytam a szárát, levelét (persze ősszel elszárad), és csak tavasszal vágta vissza tövig.
1 megjegyzés:
milyen szép csokrok!
Megjegyzés küldése