Én kiskertem - farakás

Mióta beköltöztünk kicsiny házunkba, rengeteg bokrot, fát kivágtunk, kurtítottunk. Bár komposztálunk, illetve van zöldjárat is községünkben, a fa nagy részét eltettük bográcsozáshoz. Gyűlt, gyűlt össze-vissza.

A felújításból maradt rengeteg faanyag, például a leszedett lambéria párnafája. Jött az első melengető napsugár, és éreztem a sürgető késztetést a rendrakáshoz:) Csináljunk kalodát, hajrá. Mértem, fűrészeltem (próbálta már valaki régi, bazinagy bányászfűrésszel a vékony léceket nyiszálni? tricepsz, bicepsz, csuklyásizom...), kalapáltam, és kész.

Gyerekbaráttá is tettem, gumipókkal rögzítettem a kaloda tetejét a tároló fémszerkezetéhez (nehogy gyerekekre dőljön), illetve vettem tyúkhálót, és körbeburkoltam (hogy a fadarabok ne eshessenek a kicsikre). Tudom, még a falhoz is kellene rögzíteni, de ez apukára vár, legyen neki is sikerélménye, meg témája majd a visszaemlékezéseihez.

Ez a tyúkháló bejött nekem, olcsó, meg tényleg jól néz ki, úgy-hogy lehet, újra körülnézek a neten, és csinálok belőle én is mindenféle kis dekorációt.

Rongyrázás - csapó 1.

Megy nekem az nagyon. Csakhogy most átvitt értelemben.:)
Dédi már képben van, hogy bármiből képes vagyok játszónadrágot varrni a fiúknak, ami már "megunt ruha" jelzős valakinek a családban. Ezért, szépen átnézte a cuccait, és odaadta pár régi ruhadarabját.
Pl. ezt a régi flanelpizsama felsőt is.

Hmmm...talán apróvirágos cuccban még itthon sem kellene parádézni a srácoknak, úgy-hogy elvetettem. De néztem-néztem, és egyszerűen tetszett a mandzsetta és a gombolás...És jött az isteni szikra, mentsük meg a pizsit.
Ta-ta-tam-ta-tam!

Így lett egy régi pizsamából díszpárna, romantikus hangulatban. Fillérekért, minimális varrásigénnyel, olyan gombos megoldással mint ez az IKEAból:

És lett jó kis helye a nemrég megszerzett faszéken. A háttérhez most is képzelőerő kell, támoszlop zöld (mint a kerti pad), hortenzia ontja a virágokat:)
A mandzsettából pedig valószínűleg függönyelkötő lesz.

Kerti pad - opus 1.

Ősszel két régi pad birtokába jutottunk, a szülőktől. A kisebbet már ősszel elkezdtem helyrehozni, de közbeszólt a tél, így mostanra lett csak kész.
A pad olyan 11 éves, akkoriban lehetett kapni ezerszámra az OBIban szerintem, azóta nem kapott semmilyen kezelést, így mostanra rozsdás, és leharcolt lett. Lába öntöttvas, a deszkák szerintem bükkfából készültek, és alapvetően lakkozottak voltak.

A lábakat és merevítővasakat drótkeféztem, majd két réteg zománcfestéket kapott (Caparol, 'Ferro 10' szín talán).
A deszkákat csiszoltam (ó te drága lapcsiszoló..trala-la-la-la-la-laa), némi portalanítás után két rétegben festettem (Caparol, kültéri fafesték, vizesbázisú, 'Pinie 15' szín talán). 
És én, béna kontár, ecsettel ezt műveltem, hmmm, nem rossz szerintem:)

Az eredeti csavarok, díszanyák sajnos totál rozsdásak, így cserélni kellett. Bár vitte párom mintának a csavarokat, csak rásózták az ezüstszínű, süllyesztett fejű csavart, normál hatlapú anyával (kicsi kapupántcsavar helyett...). No, ez nem a legjobb választás (khmm...khmm), de egyelőre ezzel szereltük össze.

Az utolsó képhez mit kell még hozzáképzelni: az ugyanilyan színű spalettát, a deszkateraszt, a fehér külső szinezést, és sok sok virágot, kiegészítőt, lámpást...

Na végre

Az erő velem van újra, túléltük a nagy családi dögvészt, egy nagy családi összejövetelt, és jó sokat dolgoztunk a kertben, házban. Leginkább rendrakás.

Hohóóó és egy kis higítós ablakpucolás, de ezt majd később.

És kézzelfogható eredmény is van, nem is egy.

Na, de, ne legyünk telhetetlenek, mára csak egy:)

Átalakult egy IKEA-s konyhai tartó, virágtartóvá. Az alapötlet nem az enyém, a Pillangós házban láttam.

Viszont megpróbáltam beantikolni, no ez sikeredett. Illetve közelíteni a kerti pad színvilágához (na ezt mutatom holnap). Egy vagy két réteg fehér zománc, csak úgy laza csuklómozdulattal, majd egy réteg szürkés-barna zománcréteg (Caparol, ... zománc, Ferro 10 v 15 -s árnyalat) még lazábban:)

Egy kis fejessalátát, egy hortenziadugványt, és egy cserépnyi kikelésre váró zsázsát rejtenek a horganyzott tartók.

Én kiskertem - rota

A jó öreg rota. Újra nálunk.
Hahaaa, nem ám a rotációs kapáról van szó, hanem a rotavírusról. Rendesen leverte a családot, nagyjából annyi életkedvem van minden a ötnapos vizihullának, mondjuk úgy is nézek ki...
De azért nem tétlenkedtem, több szálon fut minden a kertben, mert nem bírok magammal, ha süt a nap, és füttyülnek a rigók:)
Nos a konyhakerti mustrával még adós vagyok, kezdjük hát.
Tél alá vetés, Bálint gazda régi könyvében olvastam, és késő ősszel elvetettem borsót, spenótot. A borsó 2/3-a ki is kelt, és már 4 centis kb.

A spenót elég gyér, ez nem jött be. Aztán ki tudja, hátha még kikelnek a magok.

A szintén ősszel eldugott fokhagyma vígan érzi magát az eper közt (öngyógyító kiskert), a feketeribizli, sindling, medvehagyma túlélte az őszi elültetést, jupii.

És egy igazi túlélőbajnok, a saláta. Jutka nénitől kaptam ősszel, a szomszédból, rengeteget, és ilyen gyönyörű, bakker egy sem fagyott el. Más kérdés, hogy végülis nem is szeretem a salátát... Mit kezdjek vele? Néha egy tojásos nokedlihez, OK, néha szendvicsbe, OK... Amíg picik voltak a kicsik:), salátafőzeléket ugyan kaptak, de... Na mindegy, jövőre párat majd cserépbe azért ültetek, mert egyébként tök jól néz ki:))

Kéretik nem nézni a tyúkhúrt, ez még a gazolás előtti kép, azóta, permanens hányingerrel közepette kigyomláltam:)

Fiúknak készült

Tegnap ütöttem össze ezt a kis zászlós dekorációt. Tirpák vagyok, és nem tudom a nevét, azt sem milyen irányzata a country livingnek, bocsássátok meg tudatlanságomat:)) A lényeg, hogy régóta tetszett, és most végre kész. Igazi foltmunka, ugyanis minden maradékból készült, sőt papa ingjei, dédi kabátja volt anno egy-egy textil. A patchwork tért hódít, meg a Tilda minták, gyönyörű anyagokat lehet kapni, eszméletlen árakon, és akkor azon tűnődöm, hogy a meseszép foltmunkákat az amishek meg shakerek (vagy ezek ugyanazok?:) valóban maradékokból dobták össze, nem pedig a Meseboltból.

Mivel a 4 éves éppen sugárban hány, majd most kidőlt, és a karomon fekszik, gondoltam jár neki egy kis fiús bejegyzés:(

Én kiskertem - Itt a tavasz...

.. lehelete, hagymát ettem, hehehehe. Szól a rigmus:))

Jelentem megtörtént a tavaszi kerti bejárás.

Először is, hihetetlen helyeken üti fel a fejét újabb és újabb növény. Nem, nem kell még Cavinton, emlékszem mit ültettem ősszel sebtiben, hanem a régi tulaj hagymás virágai bújnak elő, és mivel nyáron vettük a házat, így teljes meglepetés, hogy hol, mi nő.

Mondjuk az általam ültetettek is rejtély néha, mert szín alapján ültettem (kék, rózsaszín-lila régió, és fehér régió), de hogy mit, na az már kérdés. OK, jácint, nárcisz, tulipán, krókusz felfedezése megy, de ültettem ám extrákat is, nahát:) Íme a fehér hírnök.

Maradjunk is akkor a virágoknál.

Ujjongva örültem a hortenzia rügyeinek, hiszen ezt nyáron ültettem át, és reméltem, hogy megmarad. Virága színére kíváncsi leszek, mert egy valag tőzeggel, hortenziafölddel ültettem el.

A másik kedvenc, a bazsarózsa, szintén sarjad. De csak az egyik. Amit tavaly hoztam a déditől, úgy tűnik kipurcant.

Szerencsétlen terézvirág is túlélte a telet, pedig a cserepére rátolatott a párom, ami eltört, így némi fagy veszélyeztette. Na, de hirtelen mozdulattal átemeltem egy újba, és most éledezik ez is.

A bőrlevél bimbózik, egy példány kivételével, amelyik ezt télen próbálta meg hősiesen, de megfagytak a bimbók. Kíváncsian várom, hogy feléled-e a növény.

Íriszek, fürtikék, levendulák, krizantémok, gyapjas tisztesfüvek, és haranglábak, magnóliafa, gyöngyvirág, kankalin szintén erőt vettek magukon - mindez kép nélkül:)

No, ma nagy elhatározásra jutottam virágügyileg. Hiába nézegetem én bőszen a Csodakert magazint, meg kertészeteket honlapjait, valószínűleg létszámstop lesz a kertben. Nem mintha hely nem lenne, csak lóvé. Mert abból úgy látom, rengeteg elúszna, ha nagyon odaraknám magam. Márpedig kell minden fillér a külső felújításra. Így maradnak a 35-55 Ft-os magok az Intersparból:) Lesz majd nyári virág keverék, meg miegymás. No és majd lejmolok a rokonoktól is elburjánzott növényeket. De azért a szívem sajog...

Ablak projekt - óó, én balga

Adott pár über nagy ablak (150X150), amit szívesen átszabnék. Mivel pár éve építették be az előző tulajok, sajna kizárt, hogy fára cseréljük az elkövetkező évtizedekben:(

Tehát marad az utólagos csinosítás, azaz (utánanéztem, szakszó:)), ál-osz-tók felrakása.

Na de, nem ám olyan egyszerű a dolog, két teljesen egyforma ablakunkon törhetem csak a fejem, ami az utcafronra néz. Ugyanis a konyhaablak már osztott (alsó bukó+felső fix, mert azzal aztán marhára lehet szellőztetni), a nappaliban meg a nagyablak mellett van a teraszajtó, azaz azt sem variálhatom.

Mit tesz a magyar géniusz, ha ellenállásba ütközik az újabb beruházási terve ("Tudod mit, ragasztgasd tele szigszalaggal és nézegesd...:)" szól a férj)? Szót fogad, azaz szigszalagozik:)) Merthogy így a legegyszerűbb, és a leglátványosabb a tervezés. Leglátványosabb bizony, merthogy épp elment előttünk minden szomszéd...:)

És akkor képekben:

Naaa?!

De hogy szívás is legyen, jelzem, hogy jó nagy hülyeség volt a szigszalag, merthogy valami jó erős ragasztóval gyártották, úgy-hogy vakarhatom, higítózhatom napestig. (A kert, kerítés a háttérben még a gáz kategória:))

Na szóval, ha levakartam, mutatom a befutó ablaktervet.

Zománc románc

... avagy szeretem a zománcozott cuccokat. Hál' Istennek, vagyis inkább a férj örömére, most szinte fillérekért.

Hogy hol szereztem?
A merőkanalakat, szűrőt Fakopáncs-ban, ugyanis ezek gyerekjátékok:)) Nagyon leárazták most, úgy-hogy nem volt kérdés, hogy megint költekezzek:)

A tejesbödönt pedig a Vaterán 1 Ft-ért... Még funkciója nincs, vsz. kaspó lesz, egyelőre az elszívócsövet próbálja valahogy takarni.

Én kiskertem - mérgező növények

Az imént olvastam utána, hogy minden növény, amit mostanában kinéztem magamnak, mérgező. A kerítésnek szánt örökzöld futók (lonc, borostyán, vadszőlő, kecskerágó), cserje (babérmeggy), az imádott boglárka...:(( Márpedig a gyerekbarát kert a kicsik miatt alapvető.
A vidéki/rusztikus/természethű (vajon van még szinonima?!:) ) kert meg a lelki békém miatt alapvető.
Úgy-hogy mélyponton vagyok. Magam alatt... Ne mááááár, ne kelljen már a futóbabig lesüllyednem:))

Én kiskertem - százszorszép

Tegnap estikéről is beszéltem a palántázással kapcsolatban, na, nem azt ültettem, hanem izsópfüvet (az estike magját csak pakolgattam, hogy ráér, áprilisban szabadföldbe).
Ezért most jöjjön ma egy extra bejegyzés, mea culpa.
Szászszorszépeket láttam a helyi virágboltban, és nem tudtam otthagyni. Régóta vágyom már rá, így hogy kert is van már ősz óta, minden kereknek látszik. Egyelőre még a kaspókban tartom, aztán kitalálom hol lesz a helyük.

A széket tegnap szereztem, vaterás gyöngyszem.
Naná, hogy nem csinálok vele semmit, így rusztikus ahogy van (azaz kopott:) ), és mivel felülről fedett helyen marad, nem aggódom, hogy szétrohad. Nemsokára persze, pihenőhely lesz, majd mutatom ha kész.
Hogy a szomszéd néni fala háttér lesz-e?:) Passz, valószínüleg ide valami takarás lesz, mert Piroska néni néha szeret át"hállóó"zni, amit annyira azért nem szeretek:) Pár borostyánt már ültettem ide, de még lehet, hogy más mellett döntök (hortenziához, páfrányhoz jó, de rózsához inkább más futót kellene...hmmm)

Számító dög

voltam most nőnapon:) Reménykedtem erősen, hogy valami tavaszi csokrot kapok a ház urától, mert már majd meggebedtem, hogy egyik új szerzeményem csak álldogál üresen. Ikea-s kannáról van szó, amit ősz óta nézegettem. És már kezdtem sötéten látni a világot, hogy majd csak nyáron lesz tele mezei virággal, hortenziával. Na, de...

Én kiskertem - magocskák

Kép nélküli bejegyzés lesz most.
Tegnap elkezdtem palántákat nevelni: levendulát, violát, estikét, bazsalikomot. Ma du. rám vár a padlizsán, kalifornia paprika, koktélparadicsom. Ezeket a még nem belakott tetőtérben fogom nevelgetni. Kíváncsi vagyok, fordulópont ez életemben, az első palántázós időszak:) OK, gyerekkoromban az ablakpárkányon nőttek a palánták, na de azt mégsem én csináltam.
És élesben is vetettem, pár db hónapos retek magot. Juhéjj.

Húú, de kétszínű

A fürdőajtónk...:)
A felújítás kezdetén nem volt kérdés, csak felfrissítjük a meglévő fehér zománcfestékek ajtót. Aztán kiderült szét van rohadva, így kénytelenek voltunk újat venni. És persze elkezdhettünk ötletelni, hogy mi legyen most vele. Ugyanis addigra már kinéztük a többi ajtó színét, tehát ennek is azt kellett kapnia. No de a fürdő minimál stílusú; a mozaik, minden leszállítva, ez bizony fehéret kíván.
Festőnk végre elárulta, hogy nem ördögtől való a két oldalán eltérő színű ajtó, és így ennél maradtunk.

A festék egyébként Tikkurila Feelings bútorfesték, és sajnos látszik, hogy az ajtó egyik illesztésénél elvált a fától. Egyébként minden más ajtónál is - következetesen:(

Madárles 2011 febr.

Az előző madaras bejegyzésből kimaradt a nagy kedvenc, a tengelice.
Nem olyan gyakran látom, mint a többit, de néha-néha betér hozzánk. Nem megy az etetőhöz, csak leszáll a meggyfára, és mire végre előveszem a gépet, el is repül. Szórakozik velem:)
És sikerült egy új madarat is látni, zöldike a drága. Legalábbis a madaras könyvünk, és az MME honlap alapján, én annak vélem. Sőt nem is egyet, hanem hármat láttunk, és az etetőből csemegéztek. Következzék két gyatra kép.

Nagyon szeretnék pár etetőt, költőodút beszerezni, hogy jó sok madár megtelepedjen, főleg a rovarevők, akik segítenek majd a vegyszermentes biokert létrehozásában:) A rigókat már megnyertem az ügynek, hála a napi almaadagnak.

Tartóshullám

Jaja, eternitről van szó, magáról az örökkévalóságról:)
Szóval a kertünk tele van hullámpalával, kerítésként szolgál(T!). Merthogy eltüntettem, legalábbis oldalról. Hátul (amit remélem lassan betakar a málna..stb) még marad, amíg nem jut pénz valami értelmes kerítésre, valamint a sufni tetején is egy ideig:(( Ez utóbbi mondjuk még elmegy, mert már mohás. Nesze neked extenzív zöldtető.

Halkan jegyzem meg, hogy a régi palák azbeszt tartalmúak, azaz szakival kellene leszedetnem, majd megfelelő lerakóhelyre (ártalmatlanító?) kellene szállíttatnom, feltételezem nem kevés pénzért. Hmmm... gaz, lator módra én leszedtem egyedül(reméljük túlélem), és eladtam. (nem gondoltam volna, hogy sikerül, de úgy tűnik ez az év legkeresettebb cucca:) )

Tehát adott a drótkerítés, amit ahogy végre normális idő lesz, pánikszerűen be szeretnék futtatni örökzöld futónövényekkel. Hogy mivel, dunsztom nincs, de biztos helyen van a Csodakert, és megnézem benne.

Én kiskertem - 2011. márc. 2.

Itt az ideje már valami kertes bejegyzésnek is. Szó szerint konyhakerti lesz, mivel egyelőre a konyhaablak "lakói"ról lesz szó (nagyrészt).

Tavaly nyár végén megpróbáltam a hortenziát szaporítani, a Csodakert magazin leírását követve. 4-5 dugványból, egy maradt meg végül, hál' istennek él még, fent a tetőtérben.

Ezt a chilit még tavaly tavasszal vettem a Lidl-ben, nyár végéig a volt lakásunk konyhaablakában éldegélt, majd új házunk ablakpárkányán fürdött a napsugárban. Jött az ősz meg a tél, és nem volt szívem kidobni a paprikáit vesztett növényt, még ha tudtam is, hogy egynyári. Hahaha, na ez nem igaz. Ugyanis tél közepén elkezdett bimbózni, majd beértek az új kapszaicin bombák. És ez még mind semmi, most újra bimbózik, íme:

Boglárka. Eddig csak távolról, képekről imádtam, na de a 7végén végre egy a kezeim közé került, és azóta az átadópulton aranyozza be napjaimat:). Már alig várom, hogy az ősszel vett hagymákat(?), gumókat(?) elütethessem, és sok-sok boglárka nőjjön a kertemben.

Kulcskérdés

Adott egy kamraajtó, benne ezerrel a látószögben, de elkülönülve a többi szobaajtótól. A beköltözéskor addig nyafogtam, míg ide meglett az álmom, egy kovácsoltvas, antik hatású kilincs (a többi ajtónál matt, fém színű, egyszerű, modernebb van). Mint írtam anno, majd a bejáratira is ilyet szeretnék.
Mivel jobb a kamraajtót zárni (kölykök), kulcskérdés a kulcs kérdés. Két kulcsmásolónál is jártam is, nem sok sikerrel, ezt a kulcstípust nem tudják az antik nyerskulcsra másolni.
Mit lehet tenni:
- megszokni az oda nem illő kulcsot .....hmmm...
- kicserélni a zárat (hogy a nyerskulcsnak megfelelő legyen) ... hmmmm...
- Csepelen egyedi kulcsot öntetni ...hmmm...
- ezzel a masnival elfedni. ...hmmmm...